Konkrét bírósági ítélet is mutatja immár, mennyire káros, ha a törvény veszi át a szerkesztők feladatait: a Kúria szerint a TV2-nek tavaly be kellett volna számolnia a Jobbik március 15-i megemlékezéséről is, mert a törvény ezt előírja.
Az ítéletről sajtóközleményben számolt be a Kúria honlapja, emlékeim szerint kevés visszhangot kavarva. Az ügy lényege az volt, hogy a Jobbik azt sérelmezte: a TV2 miért nem számolt be az ő március 15-i megemlékezésükről is. A kiegyensúlyozottság követelményének sérelmét látva ezért kifogással fordult a médiahatóság médiatanácsához.
A médiatanács honlapján elérhető határozat ismerteti a kérelmet: "A Kérelmező szerint a Médiaszolgáltató súlyosan megsértette az Mttv. 12. § (2) bekezdésében, valamint az Smtv. 13. §-ában foglalt sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeit akkor, amikor 2012. március 15-én a 18 óra 30 perctől sugárzott „Tények” című hírműsorában nem tájékoztatott a Jobbik Magyarországért Mozgalom ünnepi megemlékezéséről. A műsorban tudósítottak a Kormány, az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció, valamint a Milla nevű társaság március 15-i rendezvényéről."
A TV2 a kérelemre adott válaszában naivan próbált az észérvekre hivatkozni. "Álláspontja szerint sem az Smtv. 13. §-a, sem egyéb jogszabályi rendelkezés nem ír elő minden párt, politikai erő, illetve érdekcsoport vonatkozó megnyilvánulásainak bemutatására vonatkozó kötelezettséget semmilyen kérdésben. A Médiaszolgáltató szerint az Smtv. és az Mttv. tájékoztatás kiegyensúlyozottságára vonatkozó rendelkezései a különböző álláspontok bemutatását írják elő, és nem a médiában való szereplés jogát biztosítják. Álláspontja szerint a Kérelmező sem nevezte meg a kifogásában, hogy mely információ elmaradt közlését tekintette sérelmesnek, hanem azt kérte, hogy a Médiaszolgáltató közölje a Jobbik által rendezett eseményről készült anyagot. A médiában történő szereplés nem tárgya a kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése miatt indítható eljárásnak."
A médiatanács ezután részletesen elemzi a műsort, majd a következő megállapításra jut: "(...)[a] szerkesztői szabadság alapján a Médiaszolgáltató szabadon határozhatja meg a műsorszámban közzétett hírek körét. Az Smtv. 4. §-ához fűzött indokolás egyértelműen rögzíti, hogy senkinek sincsen alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban való szereplését, illetve véleménye abban való közzétételét. (...) A médiaszolgáltatókat nem terheli tájékoztatási kötelezettség, azaz - a szerkesztői szabadságra tekintettel – a saját belátásuk szerint dönthetik el, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről számolnak be, kiket szólaltatnak meg." A médiatanács szerint a Jobbik március 15-i rendezvénye és az egyéb rendezvényekről szóló tájékoztatások nem kapcsolhatók össze, azok nem függenek össze egymással.
A Jobbik keresettel támadta a médiatanács határozatát. Az ennek folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont megállapította, hogy "a médiaszolgáltatás megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azzal, hogy az ünnepi megemlékezések sorában nem tudósított a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezvényéről. Kötelezte a médiaszolgáltatás, hogy a Tények című műsorszámában értékelő magyarázat nélkül tegye közzé a Fővárosi Ítélőtábla döntését vagy adjon lehetőséget a felperesnek az álláspontja megjelenítésére."
A másodfokon eljáró Kúria helybenhagyta ezt az ítéletet. Indokolásában kifejtette: "Annak meghatározása, mely ügy tart közérdeklődésre számot, a szerkesztői szabadság körébe tartozik, de a tájékoztatás nem lehet önkényes, meg kell, hogy feleljen a sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. A tájékoztatás akkor kiegyensúlyozott, ha az adott eseménnyel kapcsolatban valamennyi releváns információt, nézetet megjelenít."
De mit is mond az ügyben alkalmazott jogszabályhely? A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-a szerint: "A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni."
A korábbi médiatörvény tartalmazott egy hasonló rendelkezést (4. § (1) bekezdés), de csak hasonlót: "A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie."
Látható, hogy az új törvényi előírás alapján nem az a kérdés, hogy a szerkesztő úgy dönt-e, beszámol egy eseményről, hanem az, hogy volt-e esemény, amelyről a szerkesztőnek kötelessége beszámolnia.A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az új médiaszabályozással kapcsolatos beadványában ezen előírás megsemmisítésést is kérte az Alkotmánybíróságtól, azonban a végül megszületett határozat e kérdésre nem tér ki.
Az ismertetett esetben a Kúria tehát úgy értékelte, hogy eseménynek maga a március 15-i évforduló minősül, nem pedig az annak köré szervezett egyes események, továbbá hogy ezek az események ugyanarról a közéleti kérdésről kifejtett különböző releváns véleménynek számítanak, amelyekről a médiaszolgáltatónak teljes körűen be kell számolnia. Ez kiváló példája annak, miként veszi át a bíróság a szerkesztő munkáját a törvény előírása miatt, s a független bíróság miként jár előrébb a szélsőjobbhoz való igazodásban még a (szélsőjobbra kacsingató) kormánypárthoz közel álló médiatanácsnál is.
