Valóban visszaállítja-e a kormány a bíróságok függetlenségét?

A bíróságok igazgatásáról szóló törvény folyamatban lévő módosítása sem változtat azon a helyzeten, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke lényegében egymaga jogosult bírói kinevezésekről és felmentésekről, áthelyezésekről és kirendelésekről dönteni, ami lerombolja a bíróságok függetlenségébe vetett közbizalmat.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) határozza meg, milyen feladatokat lát el az Országos Bírói Hivatal elnöke. A 76. § (5) bekezdése szerint az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében

·         kiírja a bírói álláspályázatokat,

·         javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,

·         dönt a bíró áthelyezéséről,

·         dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között, vagy a törvényszék illetékességi területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróság és a járásbíróságok között történik.

A bíróságok igazgatásának felügyeletét ellátó, a bírói önkormányzatiság elve alapján megválasztott Országos Bírói Tanácsról szóló 103. § nem tartalmaz olyan hatásköröket, amelyekkel az OBT az OBH elnökének a fenti jogkörök alapján meghozott döntéseit ellenőrizhetné, így például sem a bírói pályázatok kiírásában, sem azok elbírálásában nincs szerepe. Az OBT-t mindössze egy általános véleményezési és javaslattételi jog illeti meg, amely az OBH elnökét nem köti.

Megállapítható, hogy a bírák kinevezése és felmentése, továbbá a bírók áthelyezése és kirendelése körében az OBH elnökének egyszemélyi döntésével szemben jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan jogi eszközök, amelyek egy esetleges hibás személyi döntést korrigálhatnának. Így megtörténhet, hogy az OBH elnöke javaslatára a köztársasági elnök, akinek szintén nincs érdemi felülmérlegelési lehetősége, egy politikailag bármely oldal javára nyíltan elfogult jogászt javasol bírói kinevezésre, avagy a bírák áthelyezésével vagy kirendelésével hoz létre olyan helyzetet, amelyben a pályájuk során elfogulatlanságukat évtizedek alatt bizonyító bírák nem járhatnak el a közérdeklődésre számot tartó, kiemelt ügyekben (és más ügyekben sem).

Az Európai Unió részéről megfogalmazott bírálatok hatására a kormány T/6393 számon beterjesztette a Bszi. módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez azonban a fent felsorolt, az OBH elnökének kezében túlzott személyi hatalmat biztosító jogi helyzeten nem változtat. Azokat a rendelkezéseket ugyanis, amelyek az OBH elnökének személyügyi hatásköreiről szólnak, nem érinti.

Ezért továbbra is alkotmányellenesnek tekinthetők az OBH elnökének hatáskörei, tekintettel arra, hogy a bírák kinevezése és felmentése, továbbá karrierjük egyéb lényeges elemeinek körében az érdemi döntés egyetlen személy kezében koncentrálódik, ami aláássa a bírák függetlenségébe és pártatlanságába vetett közbizalmat. (Ezt a közbizalmat amúgy is rontja, hogy az OBH elnöke a kormánypárt egyik meghatározó politikusának felesége.) A jogállamiság alapelve nélkülözhetetlenné teszi, hogy az állam az intézményrendszer szabályait úgy alakítsa ki, hogy azok alapján ne legyen kétséges a bírák függetlensége és pártatlansága.

Kívánatosabb lenne, ha az OBH elnöke egyedül nem lenne jogosult a fenti, a bíróságok személyzeti ügyeit érintő döntések meghozatalára, hanem döntései az OBT egyetértéséhez lennének kötve.

(A fenti írás a Jogászokkal a Demokratikus Jogállamért Egyesület állásfoglalásának tervezeteként készült.)