Bárki tulajdonát elvonhatja a kormány

Visszacsempészte a Fidesz a kisajátításról szóló törvény módosításába azt a rendelkezést, amely szerint kiemelt beruházások esetében nem kell vizsgálni, hogy a közösségi előnyök jelentősen meghaladják-e a tulajdonjog korlátozásával járó hátrányt. Ez azt jelenti, hogy ha a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánít bármit, akkor az annak megvalósításához szükséges ingatlant lényegében akadálytalanul elvonhatja.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még júniusban tette közzé a honlapján a kisajátítási eljárásról szóló törvény módosítására irányuló javaslatát. Ebben már szerepelt az a „könnyítés”, amely szerint a közösségi előnyök és a tulajdonelvonással járó hátrányok között nem kell mérlegelni, ha kiemelt beruházásról van szó.

A kisajátításról szóló 2007. évi  CXXIII. törvény csak kivételesen, meghatározott közérdekű célokból, gondosan körülírt feltételekkel, továbbá azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett teszi lehetővé, hogy bárki tulajdonjogát az állam elvonja.

A kisajátítási célok közé olyan célok tartoznak, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy a közösség egészének érdekei indokolják a tulajdonelvonás e kivételes lehetőségének biztosítását. Ilyen a honvédelem, természetvédelem, környezetvédelem, település-rendezés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, de például a kulturális örökségvédelem is.

Ha a célok adottak is, kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi négy feltétel együttesen teljesül:

• a közérdekű cél megvalósítása tulajdonjogot korlátozó jog alapításával (például szolgalmi jog) nem lehetséges, és
• az ingatlan tulajdonjoga adásvétel útján nem szerezhető meg (mert például a tulajdonos az ajánlatot nem fogadja el), és
• más ingatlanon nem lehet a célt megvalósítani, és
• a közösségi előnyök a tulajdonjog korlátozásával járó hátrányt jelentősen meghaladják.

A KIM eredeti javaslata a kiemelt beruházások esetében ez utóbbi szempont mérlegelése alól adott volna felmentést. Az indokolás szerint: „A javaslat bővíti azon esetek körét, ahol nem szükséges külön vizsgálni azt, hogy kisajátítással biztosított közösségi előnyök meghaladják a tulajdonelvonással okozott kárt, ugyanis a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében ezen feltétel értelemszerűen már fennáll.” Ez az indokolás nem felelt meg már akkor sem a valóságnak, a kiemelt beruházásokról szóló törvény ugyanis a kisajátítás feltételeire vonatkozóan speciális rendelkezést jelenleg nem tartalmaz, tehát nem mondja, hogy a kiemelt beruházások esetében a közösségi érdek szükségképpen megelőzi a magánérdeket.

A parlamentnek végül benyújtott szöveg viszont az említett rendelkezést érdekes módon nem tartalmazta.

A zárószavazás előtti egységes javaslatba azonban a tulajdonjogot korlátozó módosítás változatlan formában visszakerült. Ha tehát így fogadja el a parlament, akkor akár kormányrendelet alapján is el lehet vonni valakinek a tulajdonát, s ezzel szemben az illetőnek lényegében hatékony bírói felülvizsgálat sem áll rendelkezésére, hiszen maga a törvény ad felmentést a két érdek közötti ütközés mérlegelése alól.

Az egységes javaslatba egy képviselői módosító indítvány csempészte vissza a KIM eredeti javaslatával egyező szöveget, amelynek az indokolása is szó szerint megegyezik a KIM előterjesztésében szereplő indokolással.

A módosító indítványt egy Kulcsár József Ferenc nevű fideszes képviselő jegyzi. Életrajza szerint először autószerelői képesítést szerzett, majd gimnáziumi érettségit.