Az alkotmánybíró apró szívessége

Nesze neked 100 legjobb ügyvéd: az Alkotmánybíróság épp most meszelte el egy indítványomat, amelyben annak kimondását kértem, hogy az MNB-pénzekkel való elszámolás során nem csak a cégeknek, hanem a magánszemélyeknek juttatott összegek kedvezményezettjeinek kiléte is közérdekű adat. Az indokolás roppant beszédes.

Egy újságíró képviseletében pereltem az MNB alapítványait, s a Kúria végül kimondta, hogy az MNB alapítványainak vagyona továbbra is közpénz (nem "veszíti el közpénz jellegét"). Az Alkotmánybíróságtól azt kértem, mondja ki azt is, hogy azoknak a magánszemélyeknek a kiléte is közérdekű adat, akik részesedtek a közvagyonból, nem csak a cégeké és egyéb szervezeteké. Az Alkotmánybíróság felhívott, hogy az eredeti indítványhoz képest még részletesebben fejtsem ki az alkotmányjogi érveimet.

Válaszként (egyebek mellett) a következőket küldtem el:

“Az Alaptörvény „Szabadság és Felelősség” részének VI. cikk (2) bekezdése alapjogként definiálja a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

Az, a támadott kúriai ítéletben kifejtett bírói jogértelmezés, amely ugyan közérdekű adatként definiálja perben állt alperesek által kezelt, az adatigénylésben érintett adatokat, így különösen a pályázatok nyerteseinek kilétét, de ezen adatokat végül a személyes adatok védelmére hivatkozva zárja ki a közérdekű adatok köréből, nem felel meg az Alaptörvény 1. pontban hivatkozott rendelkezésének.

Nincs alkotmányos indok arra, hogy a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat ne minősüljön közérdekűnek önmagában azért, mert a kezelés, birtoklás, használat, hasznosítás, rendelkezés, megterhelés vagy bármely más jogszerzés nem az Infotv. 27 §-a szerinti üzleti titok gazdája, hanem természetes személy részéről történik. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok megismerhetősége mint két alkotmányos alapjog tehát kétségtelenül konkurál egymással, ha azonban a személyes adatok védelme teljes egészében lehetetlenné tenné a közérdekű adatok megismerését, akkor a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog kiüresedne, gyakorlása ellehetetlenülne pusztán az adatkezelők döntéséből fakadóan: elegendő lenne minden esetben magánszeméllyel szerződést kötni az állami, önkormányzati, stb. vagyonra, s a közpénzek felhasználása máris ellenőrizhetetlenné válna.

A jogállami, a közpénzek felelős felhasználására vonatkozó, már hivatkozott alaptörvényi rendelkezésekkel az a jogértelmezés áll összhangban, amely szerint ha az állami, stb. vagyonra vonatkozó közérdekű adat egyben személyes adat is, akkor a személyes adatok védelme nem akadálya a közérdekű adat megismerésének.”

Dr. Szívós Mária alkotmánybíró a beadványomat visszautasította, mert az “továbbra sem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott idokolást”. Az indítványozó “(...) kizárólag ügye tényállását ismertette, és nem adott elő alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámaszttott indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott bírói döntést miért és mennyiben tartja ellentétesnek az Alaptörvény általa megjelölt rendelkezéseivel”.

E döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, csak a nyilvánosság kontrollja marad. Az én véleményem az, hogy Szívós Mária annyira nyilvánvalóan iratellenes indokolással utasította vissza a beadványomat, amiből nagyon nehéz másra következtetni, mint arra, hogy így egyszerűbb volt megkerülni az érdemi döntést, ami viszont megkönnyíti a jegybanki alapítványok kedvezményezettjeinek, hogy a te, az én, a mindannyiunk pénzét számolatlanul és elszámolatlanul széthordják.