AB-indítvány az AB védelmében

Minthogy a jogállamnak pont az a lényege, hogy a népakaratra hivatkozva nem lehet benne bármit megtenni, kijelenthetjük, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbításával lényegében megszűnt a jogállam. Ha ugyanis ma ilyen mértékben lehet korlátozni az Alkotmánybíróság döntési jogkörét, akkor holnap majd másban lehet, holnapután pedig a kormánytöbbségnek nem tetsző bírósági ítéleteket lehet törvénnyel felülírni, sőt akár a bírói szervezetet is új alapokra lehet helyezni.
Voltam bátor elkészíteni egy olyan alkotmánybírósági indítványt, amely éppen az alkotmánybírósági hatáskört szűkítő alkotmánymódosítás alkotmányellenességéről szól. Amint a törvény megjelenik a Közlönyben, beadom. Remélem, az Alkotmánybíróság változtat a gyakorlatán, és ezúttal az alkotmánymódosítást is alkotmányossági kontroll alá veszi. Íme az indítvány:

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

Budapest

Tisztelt Alkotmánybíróság!

A 2010. évi ... törvény 1. §-a módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/A. § (2) bekezdését, amelynek alapján a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. szerinti jogokat sérti.

A 2010. évi ... törvény 1. §-a ugyanilyen tartalommal módosította az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 40. §-át.

Indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a hivatkozott törvénymódosításokat, mert azok alkotmányellenesek a következők miatt.

1. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az Alkotmány 2. § (3) bekezdése szerint senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására.

Az Alkotmánybíróság teljes, tartalmi korlátozás nélküli megsemmisítő jogköre szavatolja, hogy az állam jogalkotó szervei nem járhatnak el önkényesen, ami nélkülözhetetlen eleme a jogállamiságnak, illetve annak részeként a jogbiztonságnak (a kiszámíthatóságnak). Az Alkotmánybíróság e hatáskörének bármilyen csorbítása ezért a jogállamisággal ellentétes, ezért alkotmányellenes.

2. A jogállamiságból következik a normavilágosság követelménye is. A támadott Alkotmány- és törvénymódosítások ugyanakkor nem értelmezhetők egyértelműen, tekintettel arra, hogy a költségvetésről, illetve az adókról, járulékokról szóló törvények közvetlenül sosem állnak kapcsolatban a módosításban felsorolt alapjogokkal, így lényegében nincs olyan eset, amikor az Alkotmánybíróság a megsemmisítő jogát a módosítás szerinti jogalkotási tárgyak vonatkozásában gyakorolhatná, miközben az alkotmányellenesség egyéb okai (így például a visszamenőleges hatály tilalma, a diszkrimináció, a közteherviselés mint adóztatási cél helyett a büntetés mint adóztatási cél alkalmazása, stb.) e törvények esetében attól függetlenül fennállhatnak, hogy ezek az okok az alapjogokkal közvetlen összefüggésbe nem hozhatók.

Ugyanakkor például az emberi méltóság joga az, amely alapjogra közvetve akár az adó-, akár a járulék-, akár a költségvetési törvények mindenképpen kihatnak: egy visszamenőleges hatályú, diszkriminatív, a jövedelmet és a vagyont a közteherviseléssel indokoltnál nagyobb arányban, büntető jelleggel elvonó adó például a tulajdonhoz fűződő jogot aránytalanul, kényszerítő ok nélkül sérti, de ezáltal az emberi méltóságból levezetett önrendelkezés, önmegvalósítás jogát is sérti. Az emberi méltósághoz, annak részeként az önrendelkezéshez, önmegvalósításhoz fűződő jogot szolgálja ugyanis, hogy az állam nem alkothat önkényes szabályokat, jogalkotói és jogalkalmazói hatalmát csak a rendeltetésének megfelelően használhatja. Ezt fejezi ki az Alkotmány 8. § (1) bekezdése.

Mindezek miatt a támadott törvénymódosítások tartalmi alkotmányellenessége aggálytalanul megállapítható.

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában tartózkodott az Alkotmány módosításainak alkotmányossági szempontú vizsgálatától. Tekintettel azonban arra, hogy az alkotmányosságot nem csak az Alkotmány írott szövege hordozza, hanem mindazok a mögöttes jogelvek, amelyek az írott szöveg kodifikálását inspirálták, továbbá az alkotmánybíráskodás gyakorlata során kialakított jogértelmezés tételei is, az Alkotmánynak az írott szövege sem állhat ellentétben ezekkel a jogelvekkel (más, de az Alkotmánybíróság gyakorlatából származó megfogalmazással: a láthatatlan alkotmánnyal). Ebből következően ha az Alkotmány módosítása ellentétesnek bizonyul olyan alapvető alkotmányossági elvekkel, mint például a visszamenőleges hatály tilalma, a nullum crimen sine lege, a nulla poena sine lege elve, a normavilágosság és a kiszámíthatóság követelménye, akkor az Alkotmánybíróságnak a jogállamiságra vonatkozó alkotmányi, továbbá a saját eljárására vonatkozó törvényi kötelessége ezen módosítások alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése.

Budapest, 2010. november 17.                                                             Tisztelettel:

           

                                                                                                 Dr. Nehéz-Posony Márton

Update: egy kollégám rámutatott, hogy elmulasztottam határozott kérelmet megfogalmazni, ezt most pótoltam. Köszönöm :)