A saját maga által előidézett alkotmányellenes helyzetre hivatkozva akadályozná meg a kormány a kirúgott bírák visszahelyezését.
Az Alkotmánybíróság július közepén mondta ki, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának egyik pillanatról a másikra történt leszállítása 62 évre azért alkotmányellenes, mert sérti a bíró elmozdíthatatlanságának elvét, ezen keresztül a jogállamiságot. A sérelmezett előírást a hatályba lépésének napjára visszamenőleg semmisítette meg, anélkül azonban, hogy elrendelte volna a jogellenesen megszüntetett jogviszonyok helyreállítását.
Ezért több munkaügyi perben a bíróság azt állapította meg, hogy a szolgálati jogviszonyt jogellenesen szüntették meg, és visszahelyezték a bírót stallumába. Igaz, e perekben még csak elsőfokú ítéletek születtek, és az is igaz, hogy nem minden bíró perelt, bízva az Alkotmánybíróság döntésében.
Azt, hogy a szuverenitásukat őrző, ezért kezelhetetlenül megbízhatatlan bírókat ennek ellenére néhány éven belül el lehessen zavarni, egy most benyújtott törvénymódosítási javaslat garantálná, amely -- az alaptörvény módosítására irányuló javaslattal párhuzamosan -- 65 évben állapítaná meg a bírák nyugdíjkorhatárát. Azt ugyanis nem írja elő, hogy a köztársasági elnöknek hatályon kívül kellene helyeznie a perrel nem támadott felmentő határozatokat.
Tartalmaz viszont egy olyan megszorítást, amely végérvényesen elzárja a jogellenesen kényszernyugdíjazott, de pert nem indító bírákat a jogviszonyukba való visszahelyezéstől. Kimondja ugyanis: "Nem nevezhető ki bíróvá az a személy, akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani". Eszerint tehát az a tényhelyzet, hogy valakinek nyugdíjat folyósítanak, eleve kizárja a bírói hivatalviselést. Hiába mondta ki tehát az Alkotmánybíróság a kényszernyugdíjazás jogellenességét, az így elküldött, s nyugdíjat kapó bírók ismételt kinevezésének maga az alkotmányellenes helyzet lesz az akadálya.
S annak érdekében, hogy ez a rendelkezés a pert indító bírák esetében is egészen bizonyosan alkalmazható legyen, a törvény kimondaná, hogy a szolgálati jogvita alapján nem helyezhető vissza bírói tisztségébe az, aki a határozat meghozatalakor a bírói kinevezési feltételeknek nem felel meg.
A szándék nyilvánvalóságát alátámasztja az ezen módosításhoz fűzött, meglehetősen cinikus indokolás, amely szerint: "garanciális szabály, hogy amennyiben egy bírót jogellenes felmentés miatt visszahelyez a bíróság bírói tisztségébe, ekkor is teljesülnie kell a kinevezési feltételeknek".
Ha tehát a felmentés jogellenességének megállapítása iránti perben a másodfokú bíróság e rendelkezés hatályba lépését (előre láthatóan jövő január 1-ét) követően döntene, akkor az alkotmányellenes nyugdíjazás tényét mint kizáró okot kellene hivatalból figyelembe vennie.
Ősi alapelv, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Most ebben is új idők jönnek.
