2013. június 12., szerda

Vigyázzatok, jön az új Ptk!

Az új Ptk. személyiségvédelmi része nem kizárólag a fotóriporterek munkáját érinti érzékenyen. Az új rendelkezések a hatályos szabályoknál lényegesen nagyobb mértékben avatkoznak bele a sajtó szabadságába.

A sajtó most a fotóriporterek egyébként tökéletesen indokolt panaszával van elfoglalva: az új Ptk. ugyanis immár nem csak a képmás nyilvánosságra hozatalához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett beleegyezését követeli meg. Ez alól csak a tömegfelvétel és a nyilvános közszereplés lesz majd a kivétel, hasonlóan a mai gyakorlathoz.

Az azonban egyáltalán nem hasonlít a mostani gyakorlathoz, hogy a képmás (és a hangfelvétel) elkészítéséhez is hozzájárulást kíván meg: ez már-már ellehetetleníti az oknyomozó újságírás azon válfaját, ahol a tényállítás bizonyítékául rejtett kamerás felvételek szolgálnak, de azok csak a bírósági tárgyalóteremben kerülnek elő.

Az a bírósági gyakorlat valószínűleg nem változik, hogy a rejtett felvételek továbbra is felhasználhatók lesznek bizonyítékként, a készítőnek ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy az anyaggyűjtés önmagában személyiségi jogsérelmet valósíthat meg.

A szabály ugyanakkor együtt értelmezendő az új Ptk.-nak a közéleti szereplőkre vonatkozó azon általános szabályával, amely szerint esetükben a közügyek megvitatása érdekében a személyiségi jogok korlátok közé szorulhatnak. Más kérdés, hogy rejtett kamerás felvételen nem csak közszereplő, hanem az őt lefizető vállalkozó is szerepelhet(ne, ha hazánkban lenne ilyen).

Az új Ptk. személyiségi jogvédelmi része azonban más szempontból is tartogat még a bírói gyakorlatra váró
megoldandó feladatokat. Önálló személyiségi jogsérelemként definiálja például a becsületsértést, azaz a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítást. A fogalmat a mai Ptk. is tartalmazza, azonban a bírói gyakorlat (legalábbis a polgári ügyekben) eddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy a véleménynyilvánítást tolerálja.

Ez különösen annak fényében érdekes egyrészt, hogy szintén újdonságként önálló személyiségi jogsérelem lesz az az eset, amikor egy közösség valamely tagja "a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem" esetén lesz jogosult a saját személyiségi jogát érvényesíteni. Kérdés, hogy azok a szófordulatok, amelyek mindeddig a véleménynyilvánítás védelmét élvezték, és például (büntető ügyszakban) nagyon helyesen alkalmatlanok voltak a közösség elleni izgatás tényállásának megállapítására (például: "büdös cigány!"), más megfogalmazásban (például: "bunkó magyar!") alkalmasak lesznek-e a jogsértés megvalósítására.

A másik ok, amiért ezek az új rendelkezések különösen érdekesek, az az a szabály, amely szerint ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész lesz jogosult keresetet indítani. A bírói gyakorlatra vár annak kimunkálása, hogy milyen fokú jogsérelem minősül -- például egy közszereplőt érintő, súlyosan lealacsonyító véleménynyilvánítás esetén -- olyannak, ami már az ügyészi fellépést indokolja. (Miközben az egyelőre nem világos, hogy az ügyészi közreműködésnek mi lesz a jelentősége, de érdemes felidézni, hogy az Alkotmánybíróság még a rendszerváltozás idején erősen korlátozta az ügyészi keresetindítás lehetőségét, mondván: az nem fér össze a polgári jogviszonyokra jellemző rendelkezési joggal, azzal, hogy ki-ki maga döntse el, kíván-e jogot érvényesíteni).

Az ügyészi keresetindítás lehetősége a közösséget ért jogsértés esetén annyiban tér el az imént említettől, hogy értelemszerűen nincs szükség a jogosult hozzájárulására: ha tehát az ügyész úgy értékeli, hogy egy közösséget érintő bírálat túlmegy egy határon, akkor is jogosult lesz pert indítani, ha nincs, aki ezt sérelmezte volna.

A sajtó szabadságát, ha már a törvény olyan, amilyen, immár a bíróságoknak kell megvédeniük.