Visszacsempészte a Fidesz a kisajátításról szóló
törvény módosításába azt a rendelkezést, amely szerint kiemelt beruházások
esetében nem kell vizsgálni, hogy a közösségi előnyök jelentősen meghaladják-e
a tulajdonjog korlátozásával járó hátrányt. Ez azt jelenti, hogy ha a kormány
kiemelt beruházásnak nyilvánít bármit, akkor az annak megvalósításához
szükséges ingatlant lényegében akadálytalanul elvonhatja.
A Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium még júniusban tette közzé a honlapján a kisajátítási eljárásról szóló törvény
módosítására irányuló javaslatát. Ebben már szerepelt az a „könnyítés”, amely
szerint a közösségi előnyök és a tulajdonelvonással járó hátrányok között nem
kell mérlegelni, ha kiemelt beruházásról van szó.
A kisajátításról
szóló 2007. évi CXXIII. törvény csak kivételesen, meghatározott
közérdekű célokból, gondosan körülírt feltételekkel, továbbá azonnali, teljes
és feltétlen kártalanítás mellett teszi lehetővé, hogy bárki tulajdonjogát az
állam elvonja.
A kisajátítási
célok közé olyan célok tartoznak, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy a
közösség egészének érdekei indokolják a tulajdonelvonás e kivételes
lehetőségének biztosítását. Ilyen a honvédelem, természetvédelem,
környezetvédelem, település-rendezés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése,
de például a kulturális örökségvédelem is.
Ha a célok
adottak is, kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi négy feltétel
együttesen teljesül:
- a közérdekű cél megvalósítása tulajdonjogot korlátozó jog alapításával (például szolgalmi jog) nem lehetséges, és
- az ingatlan tulajdonjoga adásvétel útján nem szerezhető meg (mert például a tulajdonos az ajánlatot nem fogadja el), és
- más ingatlanon nem lehet a célt megvalósítani, és
- a közösségi előnyök a tulajdonjog korlátozásával járó hátrányt jelentősen meghaladják.
A KIM eredeti
javaslata a kiemelt beruházások esetében ez utóbbi szempont mérlegelése alól
adott volna felmentést. Az indokolás szerint: „A javaslat bővíti azon esetek körét,
ahol nem szükséges külön vizsgálni azt, hogy kisajátítással biztosított közösségi
előnyök meghaladják a tulajdonelvonással okozott kárt, ugyanis a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében ezen
feltétel értelemszerűen már fennáll.” Ez az indokolás nem felelt meg már akkor sem a valóságnak, a kiemelt beruházásokról szóló törvény
ugyanis a kisajátítás feltételeire vonatkozóan speciális rendelkezést jelenleg
nem tartalmaz, tehát nem mondja, hogy a kiemelt beruházások esetében a
közösségi érdek szükségképpen megelőzi a magánérdeket.
A parlamentnek
végül benyújtott szöveg viszont
az említett rendelkezést érdekes módon nem tartalmazta.
A zárószavazás
előtti egységes javaslatba
azonban a tulajdonjogot korlátozó módosítás változatlan formában visszakerült.
Ha tehát így fogadja el a parlament, akkor akár
kormányrendelet alapján is el lehet vonni valakinek a tulajdonát, s ezzel szemben
az illetőnek lényegében hatékony bírói felülvizsgálat sem áll rendelkezésére,
hiszen maga a törvény ad felmentést a két érdek közötti ütközés mérlegelése
alól.
Az egységes
javaslatba egy képviselői módosító indítvány csempészte vissza a KIM eredeti javaslatával egyező szöveget,
amelynek az indokolása is szó szerint megegyezik a KIM előterjesztésében
szereplő indokolással.
A módosító
indítványt egy Kulcsár József Ferenc nevű fideszes képviselő jegyzi. Életrajza szerint először
autószerelői képesítést szerzett, majd gimnáziumi érettségit.
