2018. április 28., szombat

Háziorvosnál


        Jó napot, Doktor úr!
        Dicsértessék! Mi a panasza?
        Hát… valami furcsa émelygést érzek napok óta, nincs étvágyam, gyenge vagyok, a szívem össze-vissza ver, nehezen kapok levegőt.
        Látja-látja! Ha kicsit is odafigyelt volna!
        Tudom, doktor úr, az utóbbi időben keveset mozogtam, mindenfélét ettem…
        Ha betartotta volna a Tízparancsolatot! Ezeknek a nyolcvan százalékát elkerülte volna! Lehet, hogy az émelygést megúszta volna.
        De hogy jön ide a Tízparancsolat?! Én beteg vagyok!
        Hja, kérem! Manapság mindenki beteg, de január egytől ez nem számít, mert a tb csak arra fizet, ha a páciens betartotta a Tízparancsolatot. Különben önköltséges. Ki van írva, nézze.
        De én nem is vagyok vallásos!
        Hát, ez az! Na jó, nézzük a tüneteket. Émelygés, étvágytalanság, gyengeség, szívritmuszavar, nehéz légzés. Hm… Én vagyok az Úr, a te istened, aki kihoztalak téged Egyiptomból. Emlékszik? Fogadjunk, hogy nem is gondolt rá!
        Hát, ami igaz, igaz, nemigen figyeltünk másra, amikor hazahoztak minket Kairóból, mert az utazási iroda tönkrement…
        Gondoltam. Na jó. Szokott-e faragott képeket csinálni magának?
        Hát, nem tudom, van-e jelentősége, de a hétvégén a búcsúban vettem a feleségemnek egy Mária-képet…
        Azt lehet. Így legalább az Úr nevét nem veszi hiába a szájára.
        Ez nem egészen igaz, mert kiderült, hogy a Mária-képet Kínában gyártották, és amikor eszembe jutott, hogy mennyit fizettem érte, bizony káromkodtam…
        És még csodálkozik, hogy nehéz a légzése?! Melyik nap volt ez?
        Szombaton.
        Akkor minden világos.
        Öööö… azt hittem, hogy a szombat, az … tudja…
        Benne van a Tízparancsolatban?
        Igen.
        Na látja. Nézze, én nem élhetem a maga életét maga helyett, de megdöbbentő ez a felelőtlenség.
        Tudom, doktor úr. És már azt is tudom, hogy a szüleimmel sokkal nagyobb tisztelettel kellett volna beszélnem. Talán akkor nem fájna így itt oldalt…
        Reméljük, még nem késő.
        De ölni nem öltem! Pedig sokszor gondoltam rá, hogy ha a vallásosoknak szabad, akkor nekem is…
        Az más. Az az igaz hit nevében történik! Igazán tudhatná. Hogy állunk a paráznasággal?
        Inkább tévézni szeretek manapság.
        Helyes. Hát a lopás?
        Nem foglalkozom közbeszerzésekkel, esküszöm.
        Nono! Miféle hamis tanúbizonyság ez a felebarátjára? Hogy akarja így rendbe hozni az emésztését?! Talán bizony börtönbe akarja juttatni? Megkívánta a házát vagy a feleségét?
        Nincsen nekem már felebarátom, Doktor úr! Aki volt, mind a mi Urunk imádója lett. Nekem már csak tüneteim vannak…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése